Számos feltételezés létezik a kávé eredetével kapcsolatosan. Az egyik legenda egy kecskepásztorhoz kötődik.

Egy másik legenda szerint Gábriel arkangyal adta a kávét Mohamednek.

Egy harmadik történet szerint egy száműzött szufi bölcs talált rá a kávécserjére, melynek gyümölcse megmentette őt és tanítványait az éhhaláltól. A történet szerint Káldi, az etióp kecskepásztor egyik éjszaka arra lett figyelmes, hogy kecskéi, melyek egyébként nyugodtan töltik éjszakáikat, igencsak élénken viselkedtek. Nem tudván mire vélni a dolgot a következő nap reggelén Káldi megfigyelte, hogy kecskéi előszeretettel legelésznek egy piros gyümölcsű cserjét. Káldi először óvatosan megkóstolta a bogyókat, elfogyasztott néhányat, és egy idő után észrevette, hogy a titokzatos gyümölcs rá is élénkítő hatással van. Még a délutáni sziesztáját is ébren töltötte. A következő napokban előszeretettel csemegézett a cserjékről Miután visszatért falujába, gyorsan felkereste az ott élő kopt keresztény szerzeteseket, félvén attól, hogy ébersége az ördög műve. A szerzetesek átvették tőle a bogyókat, és azokat a tűzbe vetették, ekkor azonban meglepő dolog történt. A már megpörkölodött ördöginek hitt gyümölcsökből isteni illat áradt. A szerzetesek gyorsan kikaparták a bogyókat a parázsból, és a megpörkölodött magokból sűrű főzetet készítettek.
Így született a kávé. Valószínusíthetően ez a legenda is a kávé európai elterjedése folyamán jött létre, elősegítve az új itallal való megbarátkozást.